Elképesztő adat Romániából: minden ötödik fiatal nem tanul és nem is dolgozik
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának.
Benito Mussolini a latin testvériség jelképeként 1926-ban ajándékozta Temesvárnak a római Lupa Capitolina bronzmásolatát. Észak-Erdély elvesztése után a magyarokat támogató duce ajándéka miatt román szélsőségesek járókelőket vertek meg az utcákon a nemzetiségük miatt. Az anyafarkas most az antifasiszta Európa egyik kulturális fővárosának turisztikai látványossága – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
Mint ismert, Veszprém, valamint a Balaton térsége, illetve a görög Elefszínával mellett Temesvár a kontinens egyik idei kulturális fővárosa. Temesvár a multikulturalizmusára hivatkozva nyerte el azt a címet, közben a város szívében – ahova év végéig több százezer turistát várnak – Mussolini ajándéka díszeleg – hívta fel a figyelmet a lap.
A Magyar Nemzet az anyafarkas szobra kapcsán felidézte, hogy a csaknem öt méter magas, antik formákat idéző obeliszk tetején bronzból készült farkas táplálja a latin nép két ősatyjait, Remust és Romulust, akiket a románok is – mivel magukat keleti latin népnek tartják – saját őseik között tisztelnek.
– tették hozzá.
Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának, mindegyik a római Lupa Capitolinát utánozta, ezzel ismerve el a román nép latin eredetét. Az első anyafarkast Bukarest kapta Dacia rómaiak általi meghódításának az ezernyolcszázadik és I. Károly román király uralkodásának a huszonötödik évfordulóján. A negyedik farkas Temesvárra került,
Hozzátették, a jelképállítási „mánia” folytatódott, hiszen a későbbi években több mint húsz anyafarkast avattak fel országszerte, ám ezek már Romániában készült replikák voltak, nem a fasiszta olasz állam adományai – ismertette a lap.
A román–olasz rokonság hangoztatása beleillett a fasiszta duce azon törekvésébe, hogy újjászervezze a Római Birodalmat. Azt kívánta elérni, hogy a tengelyhatalmak – Németország, Olaszország és Japán – a második világháborúban aratott győzelmét követően Románia Olaszország befolyási övezetébe kerüljön. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálták a birodalmi jelképnek számító szobrok – derült ki a cikkből.
1940-ben Mussolini ajándéka azonban problémát okozott. A második bécsi döntés után, szeptember 3-án, amikor Észak-Erdélyt a duce támogatásával visszakapta Magyarország, románok egy csoportja megtámadta a temesvári olasz konzulátust, ahonnan elzavarták az őröket, betörték az ablakokat, leverték a diplomáciai képviselet és az épületben működő Olasz Kulturális Intézet tábláját, majd a főtérre siettek, ahol több ezren csatlakoztak hozzájuk. Ott közös erővel döntötték le az obeliszket, miközben azt kiabálták
„Duce, duce, ia-ti cataua si ti-o fuce!” Vagyis: Vidd és d*gd meg a kutyádat, duce!”
Visszaemlékezések szerint a városban több összecsapásra is sor került ekkor a temesvári németek, a helyi magyarok és a román szélsőséges alakulatok között. Lincshangulat alakult ki, embereket vertek véresre az utcákon csak azért, mert úgy néztek ki, mintha ellenségek lennének – sorolta a Magyar Nemzet.
Nyitókép: Képernyőfotó