Az ausztrálok régóta gyanakodva figyelik Kína és a kínaiak térfoglalását a térségben és saját országukban. Az utóbbi hónapokban jelentősen javult Canberra és Peking kapcsolata, ugyanakkor hosszú még az út a teljes normalizálásig.
A gazdaság, a kormányzat, a tudomány, valamint a média képviselőiből álló, magas rangú ausztrál küldöttség érkezik a héten Pekingbe, hogy magas szintű kétoldalú megbeszéléseket folytassanak. Ilyen látogatásra 2020 eleje óta nem került sor.
A feszültségek 2020-ban fokozódtak fel a két ország között, amikor a korábbi ausztrál liberális (ottani értelemben vett jobboldali) kormány erősen kritizálta Kínát a koronavírus járvány kezelése miatt, és Kínát hibáztatta a világjárvány kirobbanásáért.
Az elmúlt években pedig csak tovább romlott két ország kapcsolata, miután
Ausztrália hevesen kritizálta Kínát
a hongkongi demokrácia és az emberi jogok helyzete, valamint Peking dél-kínai-tengeri és csendes-óceáni ambíciói miatt. Az ausztrál kormány több kínai technológiai céget is kémkedéssel vádolt meg – 2018-ban már megtiltotta a Huaweinek, hogy részt vegyen az 5G hálózat kiépítésében –, miközben elkezdte korlátozni a kínai befektetéseket.
Kínai részről azonban éppen az angolszász AUKUS-szövetség létrejötte – amely értelmében Ausztrália atommeghajtású tengeralattjárókat kap az Egyesült Államoktól – kelt aggodalmat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ausztrálok nem tudják, mikor kapják meg végül az ígért amerikai atomtengeralattjáróikat, de az Egyesült Államok már kapott egy ausztrál gyártmányú hadihajót az AUKUS együttműködés keretében.
2020 májusától Peking blokkolta nagyjából egy tucat olyan ausztrál termék behozatalát, amelyeknek Kína volt a fő piaca – többek között a szénre, a borra és a marhahúsra –, ezzel évente mintegy 20 milliárd ausztrál dollár (4779 milliárd forint) értékben csökkentette az importját. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Kína két fő ausztráliai importcikke, a vasérc és a cseppfolyósított földgáz (LNG) érintetlenül maradtak.
A canberrai kormány azóta is igyekszik diverzifikálni Ausztrália nemzetközi kereskedelmét,
Japán, Korea, Tajvan és India – Ausztrália második, harmadik, negyedik és ötödik legnagyobb exportpiacai – megduplázták ausztrál áruk vásárlását 2020 óta, tovább Ausztrália igyekezett erősebb együttműködést kialakítani a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) is. Ahogy az Egyesült Államok által Oroszország, Irán, Észak-Korea és számos más ország ellen bevezetett szankciói, úgy a kínai büntető intézkedések sem érték el eredeti céljukat.
Ausztrália legközelebbi szövetségesei és AUKUS-partnerei,
az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azonban kevés segítséget nyújtottak Ausztráliának
a kereskedelmi blokád leküzdésében. Ezekben az országokban az ausztrál export részaránya az 1930-as évek óta a legalacsonyabb szintre esett az elmúlt években.
A gazdasági kérdések mellett konfliktust okoz az két ország között a migráció is, az adatok szerint
idén 400 ezer új bevándorló érkezik Ausztráliába,
ami rekordnak számít. A növekedés nagyrészt az okozta, hogy Kínában feloldották az utazási korlátozásokat. Az ellenzék szerint viszont hiba még több embert befogadni egy lakhatási válság közepén. További feszültség forrás a két ország között, hogy Ausztrália határozottan elutasítja kiadatási szerződések megkötését Kínával. Peking emiatt azzal vádolja a canberrai vezetést, hogy szökevényeket bújtat az országban. Az ausztrál vezetés szerint viszont politikai üldözötteket véd, amikor nem teljesíti a kínai kiadatási kérelmeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Elemzésünk második részében továbbra is az indo-csendes óceáni térségben maradva Indiával és Ausztráliával foglalkozunk. India rendelkezik jelenleg a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetésével, amelyet még tovább szeretne növelni a kínai fenyegetés miatt. Ausztrália is mindenképp szeretné emelni védelmi kiadásait, de a költségvetése jelenleg korlátok közé van szorítva.
A kapcsolatok javítása elsőként akkor merült fel, amikor 2022 májusában Anthony Albanese munkáspárti politikus lett Ausztrália miniszterelnöke. Az ausztrál miniszterelnök a tavalyi G20 találkozó során kétoldalú megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, amely során áttekintették a két ország közötti problémás kérdéseket. Albanese ezt követően úgy fogalmazott, hogy Ausztrália és Kína
együttműködnek, ahol tudnak, de „nem értenek egyet, ahol nem kell”.
Az idei év elején Wang Wentao kínai kereskedelmi miniszter megbeszélést folytatott Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszterrel, amit széles körben úgy értelmeztek, hogy mindkét fél javítani akarja a kapcsolatokat. Március 15-én Kína feloldotta az ausztrál szénre bevezetett embargót. Ezt követően, április 11-én Canberra pedig felfüggesztette a Kereskedelmi Világszervezethez Peking ellen benyújtott keresetét, miután megállapodás született az ausztrál árpa exportjáról is. Ennek a folyamatnak a következő lépése az ausztrál delegáció mostani látogatása is.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha bizonytalannak érzed magad, és nem tudod, hová tartasz, Kína fenyegetést jelent. De ez többet mond el rólad, ám nem mond semmit Kínáról” – mondja Bill Durodié brit Kína-szakértő. Interjúnk!
Az Ausztrália és Kína közötti viszony tökéletes példája annak, hogyan lehet visszatérni a diplomáciához, mint a nézeteltérések kezelésének módjához. Ugyanakkor valószínűleg a két ország közötti kapcsolatok továbbra is „bonyolultak” maradnak a jövőben, jelzi ezt az is, hogy Peking gyorsan lehűtötte a kedélyeket, miután felröppent az a hír, hogy Albanese a közeljövőben Pekingbe látogathat.
***
Getty Images / simon2579
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A közösségi oldal szerint „170 millió amerikai szólásszabadságát taposhatják el”.
Magyarország már elindult az elektromos átállás felé.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
