Jön a szlovák elnökválasztás – ki nyer majd?

Nyitóképen: Pozsony (fotó: Getty Images)

Február elején összesen tizenegyen jelöltették magukat sikerrel a március 23-án, szombaton esedékes – közvetlen – szlovákiai elnökválasztásra.

Közülük a napokban visszalépett Andrej Danko házelnök-helyettes, a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke javára, ami különösképpen azért nem zavar bele az erőviszonyokba, lévén Harabín messze lemaradva az első kettőtől a harmadik legnépszerűbb jelölt csupán.

Két jelöltnek van bármi sansza

A hónap közepén végzett közvélemény-kutatások alapján ugyanis

a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas) elnöke. 

A felmérések szerint Korčok az első fordulóban 35,7 százalékot kapna, Pellegrini valamivel kevesebbet, 34,2 százalékot. Ebben az esetben pedig lenne második forduló is, méghozzá április 6-án, kettejük részvételével, ahol megfordul a küzdelem kimenetele, ugyanis – a kihulló többi jelölt szavazóinak köszönhetően – itt már Pellegrini verne rá 5-6 százalékot Korčokra.

Kicsit leegyszerűsítve: Korčok korábban közepes szinten hozta a szlovák külpolitika rendre magyarellenes jellegét (s utóbb is a retorikájában); Pellegrini viszont igyekezett jó viszonyt ápolni Magyarországgal, és valamivel pragmatikusabban közelítette meg a szlovák-magyar viszonyt még kormányfőként, de csodát nyilván tőle sem lehetett vagy lehet várni. 

Most egy minibotrány, egy tévévita és Zuzana Čaputová jelenlegi elnök tévébeszéde is hathat valamelyest a közvéleményre, de Tokár Géza felvidéki politológus szerint ez nem lesz döntő hatású. „Az elnökasszony egy nyári fesztiválon nyíltan Korčok mellé állt, de inkább a veszélyben forgó demokráciáról és hasonló frázisokról fog szólni a beszéde”, semmit felszólítás a polgároknak, hogy szavazzanak a volt külügyérre.

 ez a köztévés vitájuk kapcsán is inkább előbbi malmára hajtja a vizet, ahogy már a Markíza televíziós bemutatkozón is látszott, hogy Korčok nem annyira alkalmas gyújtó hangú szónoklatokra” – vélekedik a politológus.

Fico beugrója

Pellegrini egyébként érdekes figura: emlékezetes, Robert Fico akkori (és jelenlegi) miniszterelnöknek a Kuciak-gyilkosság utáni válság következtében le kellett mondania – így 2018. március 19-én Andrej Kiska államfő párttársát, Pellegrinit kérte fel kormányalakításra, aki elvezetgette az országot a 2020-as választásokig, amikor a Smer-SD dominálta kormány megbukott. 

Pellegrini még azon a nyáron kiszállt Ficóék pártjából, 

A kitérő után azonban gyors visszakozás következett tavaly, megalakult a Fico-Pellegrini-Danko neveivel fémjelezett kormánykoalíció, Pellegrini pedig a házelnöki posztot kapta meg.

Most pedig beteljesedett a visszatérése azzal, hogy lényegében Fico „emberarcú” jelöltjeként indult az államfői bársonyszékért.

„Nyilván nem várható, hogy túl sok konfliktusuk lenne, ha megválasztják államfőnek, noha 2020 után nem voltak annyira jóban egymással” – magyarázza a szakértő – „de valószínűleg kötöttek egy pragmatikus megegyezést,

A szlovák elnöknek ugyanis valamivel több, ha nem is túl sok mozgástere van a magyarhoz képest. „Késleltethet folyamatokat, megvétózhat törvényeket, megtagadhatja, pontosabban elhúzhatja tisztségviselők kinevezését” – sorolja Tokár. Čaputová ilyen elnök volt: a büntető-törvénykönyv módosításánál könnyen vétózhatott volna, ahogy tette a hatásköri törvénynél, ami újratárgyaláshoz és a közfigyelem kényelmetlen reflektorfényét jelentheti olyan törvények esetében, amiket gyorsan és viszonylag fájdalommentesen akar keresztülvinni egy kormány.

Egy másik eset volt, idézi fel a szakértő, a szlovák titkosszolgálati vezetőjét érintő „minibotrány”, az ellenzék szerint ugyanis vállalhatatlan volt Ficóék jelöltje – akik erre úgy reagáltak, hogy kibővítették a helyettes igazgató jogköreit, és egyszerűen annak nevezték ki.

– mutat rá Tokár – „és Korčok utalgatott rá, hogy ő is ellensúly akar lenni elnökként”.

Volt egy másik, kisebb botrány is – a Vsquare nevű nemzetközi oknyomozó portálon jelent meg, hogy egy európai hírszerző ügynökségtől kapott információk szerint még 2020-ban a magyar kormány segített intézni találkozót Pellegrini és Vlagyimir Putyin orosz elnök között. Hogy melyik ország hírszerzésétől kapnak bennfentes infót az úgymond független oknyomozók, azt nem kötötték az olvasók orrára, de azt állították, hogy ezt részben más forrásokból is ellenőrizni tudták.

Mindenesetre Tokár szerint ez sem mozgatja meg különösebben az arányokat, esetleg Korčok választóit képes lehet valamelyest mobilizálni, de érdemi hatása a számokra nem lesz – bármennyire érdekes is, hogy pont a kampánycsend előtti napon sikerült publikálni az ezzel kapcsolatos cikket, hogy még elég szlovák médium átvehesse azt.

Magyarkártya a pakli alján

Akiről még érdemes szót ejteni az elnökválasztás ügyében, az Forró Krisztián, a sokadszorra átalakult Magyar Szövetség elnöke. Forró Krisztián kapcsán korábban Őry Péter politikus, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke lapunknak kifejezte kételyeit annak tekintetében, hogy

szokott lenni, ráadásul a magyar jelöltre általában esélytelenként tekintenek, így szavazataikat is inkább az esélyesebbnek tartogatják a felvidékiek, aki az utóbbi időszakban eleve kiábrándultabbak is a kisebbségi magyar politizálás tekintetében. Hozzátette ekkor, hogy 

aki még a deklaráltan Magyar Szövetség-szavazók körében is alig teljesít jobban a szlovák jelöltnél.

A pártelnök egyébként hétfőn Orbán Viktor miniszterelnökhöz is ellátogatott, akinél a felvidéki magyarság megerősödését és a V4-ek összefogásának megújítását hangsúlyozták. Forrót a Median közvélemény-kutató vállalat egyébként 2,7 százalékra mérte. Kijelentései alapján ő alapvetően a köztársasági elnök jogköreinek bővítését látta kívánatosnak, emellett

Tokár szerint ha 4 százalék fölött teljesítene Forró, az egyértelmű siker lenne, de ez valószínűtlen. Viszont a mondanivalóját – miszerint a magyar közösségnek hallatnia kell a hangját, ezért kell magyar elnökjelölt – sikerült képviselnie a Markíza televízióban történt bemutatkozása során, „szerepelt vitaműsorban is, ennek korlátai között meg is felelt az általa kitűzött célnak”, más kérdés, hogy mindennek mennyi gyakorlati haszna van.

Forró Krisztián maga egyébként azt kijelentette, hogy azt semmiképpen nem tudja elképzelni, hogy Korčokkal együttműködjön, de kérdés, hogy Pellegrini – akinek nincs szüksége Forró „kóserpecsétjére” a magyar közösség előtt, hiszen enélkül is elég népszerű – hajlandó-e bármit ígérni neki. Mindenesetre magyar részről Tokár Géza átlagon aluli részvételt jósol az első fordulóban is, a másodikban viszont különösen.