„Uram, hallgasd meg én imádságomat…” – a Széchényi-könyvtár kiállítással köszönti Ferenc pápát

A kamarakiállítást a könyvtár egyik Corvina termének apró, leválasztott részében rendezték be, így a bensőséges hangulatot tekintve rögtön

Megerősítve Rózsa Dávid OSZK-főigazgató a megnyitóbeszédében elhangzó gondolatát, miszerint „ima közben úgy közeledünk Istenhez, hogy közben megtaláljuk önmagunkat, és megéljük a csendet”.

A megnyitó díszvendége volt Erdő Péter bíboros is, aki kiemelte, „a kereszténység nem más, mint kinyilatkoztatás, személyes vallási meggyőződés.

Sarbak Gábor, az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, a tárlat kurátora azt hangsúlyozta, hogy a részleteikben idézett, a falakon és a kijelzőn is megszemlélhető imaszövegek ma is változatlanul időszerűek; a nyíltszívű olvasót most is meg tudják szólítani.

„Mikoron imádkozandol, menj be te titkod házadban, és ajtód betevén imádjad te atyádat az titok helyen” – tolmácsolta a legteljesebb magyar bibliafordítást tartalmazó, 16. század eleji Jordánszky-kódex evangéliumfordítása Jézus tanítását az Istenhez fordulásról.

és a közösségi imádkozás (mise, zsolozsma) fontos kiegészítőjévé vált. Az olvasni tudás fokozatos terjedésével azoknak a latin és népnyelvű kéziratoknak a száma is egyre szaporodott, amelyek a magánáhítat megéléséhez kínáltak imaszövegeket. A most kiállított hét kódex és egy nyomtatvány, valamint az ezeket kiegészítő, digitális eszközön hozzáférhető anyag e késő középkori imakönyvek – tartalmilag és küllemében is – igen színes világából ad ízelítőt, felvillantva a megrendelőik, használóik lelki életét, gondolkodásmódját, esetenként mindennapjait is. 

E szempontból különösen érdekes Magdalena vom Stain német nyelvű imakönyve. A gyakori használat nyomait magán viselő könyvecske a benne szereplő családi címerek alapján 1509-ben készülhetett Augsburgban egy sváb nemesasszony, Magdalena von Rechberg (férje után Stain) számára. A gyűjtemény két, Szent Brigittának tulajdonított passióról szóló imaciklussal indul, amelyet Máriához, a Szentháromsághoz és különböző szentekhez intézett imádságok követik. Külön ima szól a tizennégy segítő szenthez, akiknek kultusza délnémet eredetű, és a szifilisz ellen.

és tartalmaz három egész oldalas miniatúrát is, amelyek közül az egyik a tulajdonos védőszentjét, Mária Magdolnát ábrázolja.

Emellett láthatunk még többek közt egy, a 14. század második feléből származó szerzetesközösségi használatra szánt ferences zsoltároskönyvet, egy 1480 körül, Franciaországban készült, párizsi rítusú hóráskönyvet, Konrad Mörlin augsburgi bencés szerzetes 1505-ből származó, rendkívül gazdagon díszített imakönyvét és a liturgikus ihletésű magyar nyelvemlék Keszthelyi kódexet. Utóbbit 1522-ben, Lékán másolta Velikei Gergely,

Mivel a kötetek értelemszerűen egy-egy jellemző oldaluknál kinyitva szerepelnek az üvegtárlókban, a kiállítás célja – jellegénél fogva – sem lehet más, mint az érdeklődés felkeltése. Ezt a vállalását tökéletesen teljesíti is, a csatlakozó digitális eszközök, felületek révén pedig még számos érdekesség kiderül a középkori nyomtatott imakönyvekről és használóikról. Sőt, a vállalkozóbb kedvűek megpróbálkozhatnak a nyelvemlékkódexek magyar imáinak kibetűzésével is.

Nyitókép és fotók: Országos Széchényi Könyvtár