Vége a digitális nomád álomnak: egyre több vállalat hívja vissza dolgozóit az irodába

A digitális nomádok tengerpartokat fedeznek fel, egzotikus helyekre utaznak, új kultúrákat ismernek meg, és közben még fizetést is kapnak. Ez a fajta munkavégzés álomnak tűnt azok számára, akik idejük nagy részét az irodában töltik, de a járványhelyzet az irodák bezárására kényszerítette a munkáltatókat, így a legtöbb alkalmazott számára valósággá vált a korábban áhított szabadság.

A digitális nomádok kora

Az elhúzódó járványhelyzet miatt a legtöbb cég bezárta irodáit és az alkalmazottak otthoni munkavégzésre álltak át. A Revolut, a Simens vagy a Spotify is lehetővé tette dolgozói számára, hogy bárhonnan elvégezzék munkájukat, és úgynevezett digitális nomádokká váljanak. 

A távmunka buktatói

De a „bárhonnan végezhető munka” valóban azt jelenti, hogy BÁRHONNAN dolgozhat a munkavállaló? 

Darren Murph, a GitLab nevű platform távmunkáért felelős vezetője szerint a munkáltatók a jól hangzó „bárhonnan dolgozhatsz” kijelentés után lecsípik a kisbetűs részt, vagyis, hogy „bárhonnan dolgozhatsz, ahol a munkáltatód jogszerűen foglalkoztathat”.

Apróságnak tűnik, pedig jelentős adóvonzata lehet mind a munkáltatóra, mind pedig a munkavállalóra nézve annak, ha valaki fogja magát és egy laptoppal elindul egy olyan országba, ahol a munkaadója nincs jelen. Ilyenkor ugyanis fennáll annak a lehetősége, hogy a munkavállaló jelenléte az adott országban állandó telephelyet teremt a munkáltató számára, ahol ezután társasági adó, bérszámfejtési és egyéb szabályozási kötelezettségek terhelhetik a céget. De az alkalmazottak számára sem sokkal kedvezőbb a helyzet, mivel személyi jövedelemadót kell fizetniük mind otthon, mind pedig az ideiglenes tartózkodási helyükön. 

Az ilyen megállapodások azonban olyan költéségekkel járthatnak, amelyeket egyes munkáltatók megfizethetetlennek találhatnak, vagy ha meg is fizetik, akkor sincs rá garancia, hogy a vállalat jelen tud lenni a munkavállaló által választott országban.

Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében számos cég feltételekhez kötötte a távoli munkavégzés lehetőségét az alkalmazottak számára. A Revolut például megengedi, hogy a munkatársak bárhonnan dolgozzanak, „amíg a választott célállomáson joguk van dolgozni”. Emellett a vállalat csak 60 napot engedélyez külföldön dolgozni egy 12 hónapos időszakon belül. A Spotify-nál is hasonló a helyzet: a munkatársak mostantól csak olyan helyekről dolgozhatnak, ahol a cégnek van állandó egysége. 

A hibrid lenne a megoldás?

A Google és az Amazon korábban élen jártak a távmunka terén, mostanra viszont ők is visszavettek. Az Amazon márciusban bejelentette, hogy „az irodaközpontú kultúra lesz az alapvonal”, a Google pedig megengedi az alkalmazottak egy részének, hogy otthonról végezzék munkájukat, míg a másik részüket más irodába költöztetik.

Azonban a szakember szerint a cégeknek be kell látniuk, hogy a hibrid munkavégzés hosszútávon nem fenntartható. A szervezetek számára a későbbiekben nehéz lesz összeegyeztetni, hogy a távmunkában vagy az irodában dolgozó munkatársak az elsők. 
 
Az alkalmazottak számára is nehéz a helyzet, hiszen azok, akik eddig az irodai társas légkört preferálták nehezen válnak távmunkát végző digitális nomádokká, akik pedig eddig otthonról dolgoztak, azoknak kihívást fog jelenteni az irodába való visszatérés. 

A logisztikai problémák mellett, amelyek a világ minden sarkából dolgozó alkalmazottakkal kapcsolatosak, talán nem csoda, hogy a munkáltatók egyre jobban elhatárolódnak a digitális nomád álmoktól.

A cikk szerzője Krakkai Alexandra.