Afrikai startupot bérelt fel a WHO, hogy feltörjék a Moderna vakcina titkát

Hogyan csinálják?

A Sütimester című televíziós sorozat nézőinek ismerős lehet a műsorban látott „technikai kihívás”, melynek során a versenyzők kapnak egy kosarat, minden szükséges hozzávalóval az adott sütemény elkészítéséhez. Azonban az utasítások gyakran csupán annyiból állnak, hogy „Süssük, amíg kész”, azaz ki is kellene találni, hogy a hozzávalókból hogyan áll össze a végeredmény.

A WHO által felbérelt dél-afrikai gyógyszeripari startup kutatócsoportja lényegében ugyanilyen próbatétellel néz szembe - csakhogy a tét élet-halál kérdése. Egészen a közelmúltig az Afrigen állatorvoslási vakcinák fejlesztésére szakosodott, meglehetősen hagyományos módszerekkel. Most azonban a vállalat laboratóriumai az mRNS-vakcinák mögött álló csúcstechnológiával kapcsolatos kutatások fellegvárai.

– mondja Treblanche, az Afrigen ügyvezető igazgatója. „Láthatunk mikrobiológiai tisztaszobákat, ahol a tesztelés folyik, stabilitási kamrákat, melyek segítenek, hogy megértsük mennyire stabilak a különböző páratartalmú és hőmérsékletű környezetben a tesztelés alatt álló vegyületek.” 

„Előbb a recept, aztán jöhet a főzés és főzőtanfolyam”

Miután az Afrigen megoldotta a Moderna vakcinájának ipari mennyiségű előállításához szükséges bonyolult feladatokat, a WHO és más partnerek azt tervezik, hogy fizetnek az Afrigennek, hogy oktatóközponttá váljon. Ehhez Martin Friede a WHO felelős tisztviselője hozzátette:

Ez különösen a fejlődő világ országainak nyújtana segítséget. „Vannak olyan régiók a Földön - például Afrika és a  Közel-Kelet –, amelyek helyzete kritikus, járványügyi szempontok alapján is, mert nincs oltóanyag-előállító kapacitásuk.” – mondja Friede. Néhány ország rendelkezik „töltő és csomagoló” üzemekkel, amelyek képesek a vakcina csomagolásának utolsó fázisát elvégezni. Friede szerint azonban a teljes gyártási folyamatot lefedő létesítmények hiánya az egyik fő oka annak, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok szinte teljesen kiszorultak a COVID-19 vakcinák felvásárlásából. Afrikában például az emberek mindössze öt százaléka kapta meg a teljes adagot, még azután is, hogy a fejlett országok a lakosságuk hatvan százalékát sikeresen beoltották.

Miért pont a Moderna vakcinája?

A WHO szakértője szerint rengeteg potenciál van az mRNS-vakcinát előállítani képes létesítmények telepítésében. Ez a vakcina típus rendkívül hatékonynak bizonyul a COVID-19 vírus és mutációi ellen, valamint ígéretesnek tűnik más betegségek, például a malária és a tuberkulózis ellen is. Arra a kérdésre, hogy a WHO miért döntött úgy, hogy a Moderna vakcináját próbálja lemásolni a Pfizer-BioNTech által gyártott másik mRNS COVID-19 vakcina helyett, Friede a praktikumot említi:

Más szóval, egy másik gyártó valószínűleg nem fog perrel szembesülni azért, mert olyan vakcinát gyártott, amely gyakorlatilag azonos a Moderna vakcinájával. Friede szerint a Pfizer vakcinájához képest sokkal több információ férhető hozzá a nyilvánosság számára is.

Amiről nem szól a recept

Azonban az Afrigen vezetője szerint, így is nagyon sok ismeretlen tényező szerepel a vakcina előállításhoz szükséges egyenletben. Az Afrigen képes volt meghatározni a szükséges berendezések és speciális összetevők nagy részét, amit azonban nem tudnak, az a pontos koncentráció – mondja Treblanche. „Ezen kívül nem ismerünk néhány keverési időtartamot, valamint a vegyítés és a pontos formulázás néhány feltételét”. Az egyik legnagyobb kihívást a lipidburkos nanorészecske előállítása jelenti. Ez egy speciális burok az mRNS-szál körül ami arra szolgál, hogy stabilan tartsa azt és biztosítsa a védelmét, addig amíg ez a „csomag” el nem jut a lépig és a nyirokcsomókig. 

Fokozódó nyomás 

A Modernára egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megossza a pontos receptet. A múlt héten több amerikai demokrata szenátor és kongresszusi tag közleményt adott ki, amelyben emlékeztettek, hogy a Moderna az amerikai adófizetők pénzéből hatalmas összegeket kapott a vakcina kifejlesztéséhez. Legalább egy milliárd dollárt csak a kutatási fázisra fordítottak. Ezek a tisztviselők azt állítják, hogy a Biden-adminisztrációnak jogában állna határozottabban fellépni annak érdekében, hogy a vállalatot rákényszerítse, hozzák nyilvánosságra a pontos receptet. A vállalat erre annyit reagált, hogy elkötelezett amellett, hogy „a lehető legtöbb embert védje meg világszerte”. A közlemény kifejti, hogy az alacsony jövedelmű országokban élő emberek oltóanyaghoz való széleskörű hozzáférésének érdekében tett egyéb lépések mellett a Moderna bejelentette, hogy saját üzemet kíván építeni Afrikában. A vállalat közölte, hogy hamarosan megkezdi a helyszín felkutatását. A Pfizer-BioNTech hasonló bejelentést tett. Friede szerint azonban, egy ilyen típusú üzemnek - amelyet egy olyan nagy vállalat üzemeltet, mint a Moderna vagy a Pfizer- korlátozott hatása lenne, mivel nem oktatási központként működne, lényegében csak egy gyártósor.

A Modern előbb-utóbb beadja a derekát?

Friede szerint biztosítani kell, hogy ezek a létesítmények az adott ország tulajdonában legyenek, máskülönben nincs arra garancia, hogy egy újabb globális ellátási válság esetén a vakcinákat nem szállítják az Egyesült Államokba vagy Európába, ahogy ez például Indiában is történt. A WHO azonban bizakodó, ugyanis a Moderna legalább hajlandóságot mutat arra, hogy megoldást találjanak a problémára és attól sem zárkózik el, hogy segítse a technikai tudás megosztását. Ha megvalósulna az amit a WHO szeretne, két év múlva már tömeggyártásra is képes lenne egy ilyen üzem. Ramsus Bech Hansen, az Airfinity, egy független londoni székhelyű elemző cég vezérigazgatója szerint azonban még ez a két év is túl késő lehet. Hansen szerint az elmúlt hónapokban több meglévő gyártó is „rendkívüli” szintre emelte a termelést. Becslések szerint jövőre a meglévő üzemek már több mint elegendő COVID-19 vakcinát fognak biztosítani a világ számára. Ez nem jelenti azt, hogy az Afrigen projekt erőfeszítései értelmetlenek, de Hansen véleménye szerint

Hosszútávú tervek

Ezen elemzések ellenére Friede kevésbé biztos abban, hogy hamarosan az egész világ számára elegendő COVID-19 vakcina áll majd rendelkezésre. Még ha ez így is lesz, szerinte akkor is rendkívüli potenciált hordoz, hogy a fejlődő országok számára „feltörték” az mRNS-előállítás „kódját”. Annál is inkább, mivel az erőfeszítések további célja egy olyan COVID-19 vakcina kifejlesztése, amely a mostani mRNS vakcinákkal ellentétben sokkal magasabb hőmérsékleten is stabil marad. „Ez hatalmas feladat” - ismeri el Treblanche, az Afrigen igazgatója. Ugyanakkor megvalósítható és létfontosságú is tekintve, hogy a jelenlegi mRNS-vakcinák extrém alacsony hőmérsékleten való szállítást és tárolást igényelnek és ez mekkora akadályt jelent a korlátozott infrastruktúrával rendelkező országokban. Treblanche szerint a Moderna vakcinája a „tervrajz”, hosszútávon azonban meg kell próbálni egy ennél is jobb vakcinát fejleszteni.

(Borítókép: Unsplash)