Továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac, és ebben érdemi változásra nem számíthatunk a Makronóm Intézet legfrissebb, januári vállalati kutatása szerint. A megkérdezett vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik.
A cégvezetők pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól, ugyanakkor – elsősorban külső okok miatt – a gazdasági környezet romlására számítanak az első negyedévben.
A vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább, amelynek eredménye, hogy rövid (60 százalék) és középtávon (54 százalék) többségben voltak azok, akik kismértékű vagy jelentősebb romlásra számítanak a külső gazdasági körülményekben.
Már pozitívabbak a várakozások, ugyanakkor 2024-re vonatkozóan fontos kiemelni, hogy a saját helyzetük kilátásaiban sokkal bizakodóbbak a cégvezetők,
nagy többségük (70 százalék) kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélte meg vállalkozása helyzetét
a jelenlegi gazdasági környezetben.
A felmérés eredményei alapján a vállalkozások a munkaerő megtartására törekednek, tehát tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban.
Jellemző ugyanakkor, hogy a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja. A létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.
A létszámbővítés során főként szakképzett (32 százalék) és felsőfokú végzettségű (32 százalék) munkavállalókat keresnek, amelyeket a betanított munkás (22 százalék) és a középfokú végzettséget (14 százalék) igénylő munkaerő követ.
Komoly igény mutatkozik tehát a jól képzett szakemberekre. A szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók megtalálása ennek megfelelően kihívást jelent, az új belépőket sokszor csak több hónapos keresés után találják meg a cégek.
A vállalkozások nyitottak munkavállalóik képzésére, de nem rendelkeznek kellő információval az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. A megkérdezett vállalkozások közel felének nincs tudomása az igénybe vehető képzési programokról, és nem ismertek számukra a képzésben való részvétel feltételei.
Mindössze a vállalkozások harmada bizonyult megfelelően tájékozottnak az elérhető képzések köréről, ugyanakkor túlnyomó többségük továbbra is nyitott a munkavállalói képzésekre, amihez az aktuálisan elérhető támogatásokat szívesen vennék igénybe. Ennek a helyzetnek a megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az nfsz.munka.hu, valamint a vali.hu weboldalak, amelyeken keresztül a vállalkozások folyamatosan értesülhetnek a számukra releváns információkról.
A Makronóm Intézet kutatása ezen a linken érhető el.
A kutatás háttere
A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan.
A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel és jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal rendelkező kkv.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.
A videóból kiderült, hogy Orbán Viktornak és Áder János köztársasági elnöknek nem a parlament volt az első közös munkahelye.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
