Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.
Írta: Varga Zsolt
A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva
ami 114%-os növekedést jelent.
Mindent egybevetve 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből, mint a 2010-esből.
Az átlagkereset a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedést jelent, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok idején.
Amikor a jobboldali kormányok 2010-ben átvették az ország irányítását, 10 kWh villamos energia 466 forint volt, így az akkori átlagkeresetből 2846 kWh-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint száz forinttal kevesebb, azaz 366 forint volt ugyanennyi villamos energia átlagára, így a 2021 augusztusi – legfrissebb – átlagkeresetből 7749 kWh-t tudunk vásárolni.
Összehasonlításképp: 2002-től kezdődően 245 forintról 8 év alatt 466 forintra, azaz 90%-kal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára, ami utána – 2010-től 2021-ig – 21%-kal csökkent számértékét tekintve is.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
A félbarna kenyér kilónkénti átlagára 2010-ben 246 forint volt, így az akkori havi átlagkeresetből 539 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére megemelkedett egy kicsit az ára, 360 forintra, mégis, a mostani átlagkeresetből 788 kg-ot tudnánk vásárolni,
Míg a baloldali kormányok idején, 2002 és 2010 között 154 forintról 246 forintra emelkedett – azaz 60%-ot –, addig az utóbbi 11 évben csupán 46 százalék volt a kenyér inflációja.
A kenyér a magyar kultúrában nem csak egy a számos élelmiszer közül. Többszörösen szimbolikus jelentéssel is bír. Érdekes összehasonlítás, hogy míg 2010-ben a családok összjövedelmének csapán a 65,3%-a származott kenyérkeresésből – azaz munkából –, addig 2020-ra már 74,6% volt a munkából – azaz nem segélyből, öregségi nyugdíjból stb. – származó jövedelmek aránya. Azaz mostanra sokkal többen dolgoznak, avagy keresik a kenyerüket, mint régen, s immáron kevesebb magyar él segélyből.
Nyitókép: Bécs, 2021. szeptember 2.
Kenyér a Szent István király tiszteletére tartott ünnepi szentmisén a bécsi kapucinus templomban 2021. szeptember 2-án.
MTI/Filep István
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
