Villamos energia és félbarna kenyér – mennyit vásárolhatunk ma a minimálbérből?
2021. november 23. 14:15
Újra nagy vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben. Lássuk az áramot és a kenyeret!
2021. november 23. 14:15
p
13
1
26
Mentés
Írta: Varga Zsolt
Politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által legtöbbször vásárolt árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez, egyszer pedig a minimálbérhez viszonyítva. Minden grafikán két árucikket mutatunk be.
Az inflációról
A KSH által közölt adatok szerint a 2010 és 2021 szeptembere közötti 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.
Így alakult a minimálbér
Aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy
a jobboldali kormányok alatt közel háromszorosára, 272%-ára nőtt a minimálbér.
Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.
A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,
míg a jobboldali kormányok alatt 40%-kal többet tudott a minimálbért kereső vásárolni, addig a baloldali kormányok alatt csökkent az életszínvonala.
Villamos energia
Amikor a jobboldali kormányok 2010-ben átvették az ország irányítását, 10 kWh villamos energia 466 forint volt, így az akkori minimálbérből 1293 kWh-t lehetett vásárolni. 2021 októberében, a KSH adatai szerint száz forinttal kevesebb, azaz 366 forint volt ugyanennyi villamos energia átlagára, így a minimálbérből 3042 kWh-t tudunk vásárolni.
Vagyis a rezsicsökkentés és a jelentős minimálbér emelkedés miatt közel két és félszeresére nőtt a vásárolható mennyiség.
Összehasonlításképp: 2002-től kezdődően 245 forintról 8 év alatt 466 forintra, azaz 90%-kal emelkedett a villamos energia fogyasztói ára, ami utána – 2010-től 2021-ig – 21%-kal csökkent számértékét tekintve is.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésekor vizsgálják azt is, hogy a társadalom mekkora hányadának van rezsihátraléka – azaz, a társadalom mekkora része tudja csak késve fizetni a rezsiköltségeit. Ez az arány 2010-ben 24,4% volt, míg a legutolsó – 2020-as – adat szerint a 10 évvel ezelőttinek a fele, mindössze 11,2%. Ez az ötödik legjelentősebb javulás az unióban.
Félbarna kenyér
A félbarna kenyér kilónkénti átlagára 2010-ben 246 forint volt, így az akkori minimálbérből 245 kg-ot vásárolhattunk volna. Bár 2021 októberére megemelkedett egy kicsit a kenyér ára, 360 forintra, mégis, a mostani minimálbérből 309 kg-ot tudnánk vásárolni,
azaz majd’ egyharmadával többet, mint a 11 évvel ezelőtt.
Míg a baloldali kormányok idején, 2002 és 2010 között 154 forintról 246 forintra emelkedett – azaz 60%-ot –, addig az utóbbi 11 évben csupán 46 százalék volt a kenyér inflációja.
A kenyér a magyar kultúrában nem csak egy a számos élelmiszer közül. Többszörösen szimbolikus jelentéssel is bír. Érdekes összehasonlítás, hogy míg 2010-ben a családok összjövedelmének csapán a 65,3%-a származott kenyérkeresésből – azaz munkából –, addig 2020-ra már 74,6% volt a munkából – azaz nem segélyből, öregségi nyugdíjból stb. – származó jövedelmek aránya. Azaz mostanra sokkal többen dolgoznak, avagy keresik a kenyerüket, mint régen, s immáron kevesebb magyar él segélyből.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
p
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 26 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lauder Stenonis..
2021. november 23. 22:27
Viccesek ezek a cikkek.
2010-ben 1 román lejért 65 forintot adtak.
Most 1 román lejért 75 forintot kell fizetni.
2010-ben 1 bolgár leva 143 forintot ért.
Most 190-et.
Az még valamilyen szinten elnézhető, hogy a dollárhoz vagy az euróhoz képest veszít a forint az értékéből.
De basszus a román lejhez és a bolgár levához képest is veszített az értékéből.
Ceterum autem censeo 0rbán Viktor hazaáruló.
Az USA-ban 6.2%-os az infláció, Németországban is 5,valamennyi.....
Nem igazán értem a diszlájkot:
https://hu.tradingeconomics.com/united-states/inflation-cpi
Nem kell itt az ellenzéknek semmit se csinálni, hátra kell dőlni és várni. Áprilisra még a legegyszerűbb birka IS érezni fogja a 420 forintos euróval, hogy mennyit IS ér a maffia kormányunk.