„A határ a végtelen” – futurisztikus élményközpont várja a diákokat

„A Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában egy nagyon innovatív tantestület működik, amelynek az a célja, hogy olyan új dolgokat tanítson és olyan új élményeket adjon a gyerekeknek, amelyek lelkesítően hatnak, és rávezetik őket az önálló felfedezés útjára” – mondta el a Mandinernek Walterné Böngyik Terézia, az intézmény igazgatója. Az iskola évtizedek óta élen járt a térségben az újdonságok alkalmazását illetően,  ám érezték,

Pályázatot írtak ki a természettudományos élménypedagógiai programkínálat és élményközpontok fejlesztésére 2015-ben. „Az akkori városvezetéssel egyeztetve egy közgyűlési határozat született arról, hogy megpályázzuk ezt a lehetőséget, a projektre mintegy 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyertünk. Ebből valósult meg az iskola pincerészében 200 négyzetméteren három speciális tanterem kialakítása, illetve a különböző, modern eszközöket is ebből a forrásból szereztük be. Teljesen új oktatási programot is összeállítottunk, 2022 végéig több mint hatezren tudták nálunk bővíteni természettudományos ismereteiket” – ismertette az iskolaigazgató. 

Walterné Böngyik Terézia felidézte, a pályázat nem szabta meg a pontos programelemeket. A cél az volt, hogy vármegyénként legyen egy, esetenként két természettudományos műhely. A Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskola azért is mondható szerencsésnek, mert a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet mellett nyerhette el a fenti összeget az élményközpont megvalósítására. Az intézményvezető ezután megjegyezte, hogy a pályázat kitétele volt olyan oktatóprogramok beszerzése is, amelyek illeszkednek a Nemzeti Alaptantervbe.

„Összesen 120 tananyag készült el, és az a cég, akikkel mi dolgoztunk, később Spielberg filmjeibe is készített animációkat. Ezeket a programokat úgy alkottuk meg, hogy egy lépéssel a diákok előtt járjanak, és arra törekedtünk, hogy kollégáink is olyan naprakész tudással bírjanak, amire a tanulók felnézhetnek. Így elmondható, hogy azok a pedagógusok, akik az Élményközpont munkájában részt vesznek, nap mint nap sikerélményekkel térhetnek haza, mert élvezetes formában tudnak új ismeretet átadni tanítványaiknak, akik érdeklődéssel fordulnak feléjük. S ha a gyerekek a tanulást játékként fogják fel, akkor még kiterjedtebb módon áramolhat hozzájuk a tudomány” – hangsúlyozta.

A tantestület tagjai 30, 60 és 90 órás képzéseken sajátították el az Élményközpont eszközeinek és programjainak működtetéséhez szükséges ismereteket. „A pincében található termeket valamennyi tanóra színesítésére használni lehet. Még egy testnevelés vagy idegen nyelv órát is meg lehet valósítani” – jegyezte meg Walterné Böngyik Terézia.

Egyre többeket „szippant be” az Időspirál

A pályázatot még két évig fenn kell tartani. A programok sora pedig folyamatosan bővül, hiszen a nyáron különböző tematikus táborokat szerveztek az Élményközpontba, évközben pedig projektnapokat és szakköröket is megvalósítanak. Emellett olyan tankönyveket is vásároltak fizika, kémia és matematika tantárgyakból, amelyekből a kiterjesztett valóság módszereivel is lehet már oktatni. 

Walterné Böngyik Terézia kitért arra is, hogy az élményközpontok célja a természettudományos ismeretek terjesztése mellett az is, hogy minél több diákban keltsék fel az érdeklődést az olyan foglalkozások iránt, amelyek a fizikára, a kémiára, a biológiára, a matematikára, illetve az informatikára épülnek. „Pályakövetést is előírtak a pályázat kiírásakor, és elmondható, hogy mióta ezeket a foglalkozásokat szervezzük első osztálytól a gimnázium negyedik osztályáig, megnőtt a természettudományi pályán továbbtanulók száma. A Szent István Általános Iskolában 25-30 százalékkal nőtt ez az érték, míg a további 20 intézményben, melyekkel az iskola kapcsolatban áll, egyre többen választják ezket a területeket” – mondta el a pedagógus. 

„Határ a végtelen”

Az igazgató ezután kijelentette, hogy „a jelszavuk: határ a végtelen”. Walterné Böngyik Terézia a jövőbe tekintve elmondta „a jövőbeli terveink között szerepel, hogy az ország több egyetemével is szorosabb kapcsolatot építsünk ki”. Feltételezhető, hogy az a kisiskolás, akit most beíratnak a Szent István Általános Iskolába, nyolc év múlva, a pályaválasztáskor már olyan szakmák közül választhat, amelyek az űrtevékenységhez kapcsolódnak. „Erre pedig rá kell irányítani a gyerekek figyelmét.

– mutatott rá.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a gyerekek büszkék arra, hogy 2024-ben a HUNOR-programnak köszönhetően évtizedek után magyar űrhajós csatlakozik a Nemzetközi Űrállomás legénységéhez. „Nagy izgalommal követték eddig is végig a kiválasztás folyamatát és érdeklődtek a feltételrendszer iránt is. A technikaórán kapott különleges házi feladatok, mint a holdbázisépítés, az űrfalu- vagy robottervezés során pedig még inkább közelebb kerül hozzájuk ez a tudományterület” – hangsúlyozta Walterné Böngyik Terézia. 

Az iskola igazgatója elmondta lapunknak, hogy pár éven belül szeretnék az intézmény falain kívül is megismertetni minél többekkel az Időspirál nyújtotta élményeket és szolgáltatásokat. Jelenleg is tárgyalnak olyan cégekkel, amelyek létre tudnának hozni olyan „boxokat”, amelyekben hat vagy nyolc virtuális szemüvegen keresztül más iskolákban bárki kipróbálhatná az általuk összeállított programokat „tanári felügyelet” mellett. „Tehát a következő lépés a tudásmegosztás lenne, illetve reménykedünk benne, hogy a Ferencz  Orsolya miniszteri biztossal tovább mélyül a kapcsolat, és sikerül majd a magyar űrkutatási létesítmények szinergikus rendszerébe bekapcsolni az Élményközpontot is. A Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kapott kutatási támogatás is hozzájárult ahhoz, hogy a munkánk még hatékonyabbá váljon” – fűzte hozzá az intézményvezető.

Űrkadét Program is színesíti az Élményközpont kínálatát

Rózsa Péter, az Időspirál Élményközpont munkatársa, a Csillagösvényen Űrkadét Program vezetője az általa koordinált kísérleti programot ismertette, amely a Hightech Suli pályázaton elnyert, mintegy 20 millió forintos összegből valósult meg.

A terv az, hogy az űrtevékenységgel kapcsolatos információk minél inkább bekerüljenek a közoktatásba. „Ez nem kapott külön iskolai órát, helyette a természettudományi tárgyakba csempészték be az űrkutatással kapcsolatos ismereteket. Például a normál fizikai tananyagot ki tudjuk egészíteni űrfizikával. De külön foglalkozunk a Naprendszer vagy a Föld történetével is. Ebbe pedig bele tudjuk szőni az űrkutatás történetét is” – ismertette a pedagógus. 

Majd felhívta arra a figyelmet, hogy a Csillagösvény elnevezésnek több vetülete is van. A legkisebbeknek összeállított foglalkozásba egy kis történelem is belefér, ahol a magyar nép történelme is előkerül a Hadak útja révén. Míg a nagyobbaknál a repülés történetének ismertetése során elhangzik, hogy négyezer évvel ezelőtt Kínában már próbálkoztak különböző repülőszerkezetekkel, ma pedig már ott tartunk, hogy a távol-keleti ország űrállomást épít. „Egy órán így egy 4-5 ezer éves időintervallumot repülünk át.”

Rózsa Péter arra is kitért az ismeretnanyagok kapcsán, hogy a végzős általános iskolásoknál és a gimnazista korosztálynál ki szokták emelni, hogy

– tette hozzá.

„A rendhagyó tanórákon egy ideje hololens szemüveget is alkalmazunk, amely bár jelenleg még kezdetleges technika, de a tervek szerint fejlesztjük majd külön programokkal is. A hololens technikában rejlő lehetőségeket az is jól mutatja, hogy napjainkban van, hogy egy-egy bonyolultabb műtétet vagy egy repülőgép szerelését is ennek a technikának az alkalmazásával modelleznek le” – jegyezte meg Rózsa Péter.

Mintaprojekt is válhat a hódmezővásárhelyi Időspirál Élményközpontban folyó munka

„Nem az egyetemeken kezdődik az űrkutatással kapcsolatos tevékenységek megismertetése, hanem már az általános és a középiskola falai között. Ezért is remélem, hogy a hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában található Időspirál Élményközpontban folyó oktatás országos mintaprojektté növi ki magát” – mondta el Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos a Mandinernek. Majd azzal folytatta, hogy az intézményben olyan magas szinten folyik színes és inspiráló módon az ismeretek átadása, hogy „az arra fogékony általános és középiskolás gyerkek természettudományok iránti érdeklődését valósággal lángra lobbantja, és szívesen orientálódnak e terület felé”.

„Az Élményközpontban egy nagyon jól kifejlesztett és összerakott, interdiszciplináris – több tudományterületet is átfogó – munka zajlik. Ez az interdiszciplinaritás az űrszektor egészére is igaz, hiszen itt minden fellelhető: informatika, élettan, kémia, fizika vagy műszaki kérdések épp úgy, mint jogi vagy gazdasági témák” – sorolta.

„Nagy öröm számomra, hogy ezt a projektet a Külgazdasági- és Külügyminisztérium is támogatni tudta, és remélem, hogy a jövőben minden vármegyében létesül majd egy hasonló élményközpont, mert ez egy óriási lehetőség. Izrael vagy Szingapúr példáit alapul véve azt látjuk, hogy

– ismertette a miniszteri biztos.

Ezután megjegyezte, hogy  „nehéz ma fiatalnak lenni, de az űrkutatás abban is segítséget nyújthat, hogy a krízisekből kilábaljunk. Hiszen a környezetvédelmi módszerek megismertetése vagy az ipari fejlesztés egyaránt a szektorhoz tartozik, de ebbe az irányba el kell indítani a fiatalokat. A hódmezővásárhelyi központban folyó lelkiismeretes munka felér egy küldetéssel is, hiszen megmutatkozik a foglalkozások során, hogy milyen egy jó pedagógus, és milyen egy jó, a gyerekek iránt elkötelezett pedagógiai közösség” – hangsúlyozta az űrkutató. 

Ferencz Orsolya hozzátette, a Design Terminállal együttműködve létrejött egy Space Terminál program is, amely amellett, hogy információt szolgáltat az űriparról, felel a középiskolai tanárképzésért és kapcsolatban áll az ország Agoráival is. „Ez is azt mutatja, hogy a külön álló lábak és kezdeményezések már megvannak, csak ezek szinergiáit kell összekapcsolni” – tekintett a jövőbe a miniszteri biztos.

Az egész világon egyedülálló a magyar egyetemeken működő UNISPACE-program

Ferencz Orsolya ezek után beszélt a 17 egyetem konzorciális partnerségén keresztül megvalósuló UNISPACE programról is. A három féléves szakirányú továbbképzésen a természettudományoktól kezdve, a műszaki tudományokon, valamint az orvosi- és élettudományokon keresztül a társadalomtudományokig tekintik át a szektort. A képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja össze. „Bár világszerte lehet űrtudományról, vagy űrtörvényekről tanulni, egyedülálló a magyar felsőoktatásban megvalósuló holisztikus szemlélet. Ezért a nemzetközi fogadtatása is nagyon pozitív. Az a cél, hogy a képzésbe becsatlakozók, például egy jogász vagy mérnök amellett, hogy

Például azt minden űrtevékenységgel foglalkozónak érdemes tudnia, hogy az űrszemét milyen kockázatokat hordoz, és ezzel számolni kell, de ennek megoldása már üzleti lehetőség is egyben. Kijelenthetjük, hogy az űrtechnológia, űrtevékenység megjelent a felsőoktatás teljes vertikumában.” – hangsúlyozta.

A miniszteri biztos utalt arra, hogy a Morgan Stanley becslése alapján több mint 1000 milliárd dollárra bővülnek az űripar bevételei 2040-ig. Ha pedig a járulékos hatásokat is nézzük, akkor ez még dinamikusabb, tehát nagy növekedés előtt áll a szektor. „Ennek megfelelően szinte nem is lehet elég űrmérnököt, űrorvost és űrélettani szakértőt képezni. Alig végeznek, azokat rögtön felszívja a nemzetközi piac. Az Európai Űrügynökség is folyamatosan keres munkatársakat, és nemcsak fizikusokat, mérnököket, hanem menedzsereket és jogászokat is” – derült kil.

Új szakmákat is életre hívhat az űrkutatás

„Olyan új szakmák is a horizonton vannak, amelyekre most nem is gondolunk. Ilyen például az űrerőforrás-kutatás vagy űrbányászat. Hiszen nagyon sok olyan anyag van a földfelszínen, amelyből véges mennyiség áll rendelkezésre, míg a Naprendszer számos pontján ezek fellelhetők” – ismertette.

Már most akadnak olyan országok Európában, – például Lengyelország vagy Luxemburg – ahol egyre több cég szakosodik űrtevékenységre. „Magyarország sem számít annyira új versenyzőnek ezen a területen, hiszen Bay Zoltánék a Hold-radar kísérlettel már 1946-ban letették a névjegyüket az űrkutatás területén, míg a világűr határát pedig a Kármán-vonal jelzi, amelyet Kármán Tódor magyar fizikusról neveztek el” – idézte fel Ferencz Orsolya.

Nyitókép és belső képek: Ficsor Márton/Mandiner