Szakértő: szeptembertől újra talpraálltak a keresetek

A KSH legfrissebb adatai alapján kimondhatjuk, hogy mérföldkőhöz érkeztünk: augusztus volt az utolsó olyan hónapunk, amikor a bruttó átlagkereset növekedése (15,2%) még alatta maradt az inflációnak (16,4%). Már kockázat nélkül megállapíthatjuk, hogy 

Hogy mennyivel, azt majd november végén közli a KSH.

Így reagált az elmúlt három év megpróbáltatásaira a magyar és az európai munkaerőpiac!

A 2020 óta folyamatos, nem tervezhető, a világgazdaságot megrengető kihívásokra kell megtalálnunk a válaszokat. A világjárvány még véget sem ért, már elindult az orosz-ukrán háború, s nem tudjuk még, hogy milyen következményei lesznek az izraeli eseményeknek. A Financial Times szerint 2022-ben az év szava a polikrízis volt.

Környezetünk fenyegetései a globális gazdasági és politikai folyamatokra is olyan hatást gyakorolnak, amilyet korábban soha nem tapasztaltunk. Mindezekkel közvetlenül is szembesülnünk kellett, indulva a lezárásokkal, az ellátási láncokban keletkező zavarokkal, a világpiaci energiaárak váratlan emelkedésével, ami aztán globális inflációhoz vezetett többek közt a háztartási energia, az élelmiszer és üzemanyag árak emelkedése miatt. Ugyan különböző mértékben, de mindegyiket a saját bőrünkön is érezzük, 

Mit jelentett ez a polikrízises időszak a munkaerőpiacon és a gazdaság más területein? Túl vagyunk-e már, vagy csak időleges a javulás? Vizsgáljuk meg a munkaerőpiac két legfontosabb jellemzőjét, a foglalkoztatást és a reálkeresetek alakulását.

Így alakult a foglalkoztatás

A járvány kitörésekor, 2020 második negyedévében Horvátországon kívül az unió minden tagállamában csökkent a foglalkoztatás. A 20-64 éves korcsoport rátája átlagosan 2 százalékponttal lett kisebb, mint az előző év azonos időszakában volt, míg a magyar romlás ekkor 0,8 százalékpontos, ami az ötödik legkisebb visszaesés volt. Hazánk volt az egyik leggyorsabban regenerálódó ország, mi már a harmadik negyedévben visszapattantunk a járvány előtti szintre. 

Az Eurostat legfrissebb adatsora szerint hazánkban 2023 második negyedévében a 20-64 évesek foglalkoztatási aránya a 7. legnagyobb, 80,8%, jóval meghaladjuk az unió 75,5%-os átlagát. Ezen adatok szerint már minden ország növekedett a 2019-es azonos időszakihoz viszonyítva, azaz a polikrízis időszakában összességében. Ha a tavalyi azonos időszakhoz hasonlítunk, akkor viszont 4 országban (Németország, Litvánia, Ausztria és Románia) csökkenést tapasztalhattunk.

Így alakultak a reálkeresetek

Míg 2010 előtt az emberek megélhetését a munkahelyek elvesztése és a reálkeresetek csökkenése egyaránt veszélyeztette, az elmúlt években egyedül a reálkeresetek csökkenésével kellett megbirkózni az uniós polgároknak. A magasabb infláció ellenére a tavalyi évben is még 2,5%-os reálérték növekedést tapasztalhattunk, s idén sincs kizárva, hogy éves átlagban szinten tartsuk a fizetéseket. Ez teljes egészében az előttünk álló hónapok munkaerőpiaci teljesítményétől függ. 

Hazánkban tavaly szeptember volt az első olyan hónap, amikor a reálkeresetek az előző év azonos időszakához mérten nem növekedtek, s idén szeptembertől már újra javulás várható. Hazánkban idén a januártól augusztusig tartó időszakban a bruttó mediánkereset 16,2%-kal emelkedett, az átlagkereset pedig 14%-kal. Az átlagkereset változását még mindig jelentősen befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi fegyverpénz. Ha ennek hatását kiszűrjük, akkor a növekedés 2 százalékponttal magasabb, azaz 16%. A mediánérték alakulása olyankor többet mutat a folyamatokról, amikor az átlagot elhúzza egy kiugró egyszeri kifizetés. Mivel hazánkban a medián általában jobban nő, mint az átlag, ez azt mutatja, hogy az alacsonyabb kereseti kategóriákban javulnak nagyobb mértékben a fizetések. A munkaerőpiacunk még mindig nagyon feszes, a munkáltatóknak elemi érdeke megbecsülni a jó szakembereket, s ez a kereseteknél is megjelenik.

Az átlagkereset rendszeres része még a nyári hónapokban is növekedett, s a nagyobb arányú szabadságolások miatt a nem rendszeres kereseti elemek alacsonyabbak, mint az év más hónapjaiban. Ősszel tehát magasabb havi átlagkereseti szintre számíthatunk a mostaninál is. Az év végi nem rendszeres juttatások miatt a legmagasabbak minden évben a decemberben megkapott novemberi, illetve a januárban folyósított decemberi keresetek, ami becslésem szerint az éves átlagot várhatóan 580 ezer forint körüli értékig is emelheti. Így van még esélye annak is, hogy a keresetek növekedése éves átlagban eléri az átlagos infláció szintjét.

Mi a helyzet a németeknél?

Németországban a német statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint az idei második negyedév volt a második olyan időszak a járvány kitörése, azaz 2020 második negyedéve óta, amikor nőtt a reálkereset. Most is csupán 0,1%-kal. Megjegyezték, hogy 

 a rendszeres adatfelvételek kezdete óta. 2020-ban éves szinten 1,1%-os reálkereset csökkenést mértek, 2021-ben további 0,1%-ost, majd 2022-ben 4%-ot. Ez három év alatt összesen 5,2%-os a vásárlóérték csökkenés az átlagkereset esetében. Ez a romlás azért is figyelemreméltó, mert a pénzügyi válság idején mindössze 2009-ben egyetlen évben volt reálkereset csökkenés Németországban, akkor is csupán 0,1%-os.

Csehországban se sokkal jobb a helyzet

De Csehországban is 2021 negyedik negyedéve óta folyamatos a romlás, éves szinten 2022-ben közel 8,5%-ot zuhant a vásárlóérték. Úgy tűnik, hogy az OECD országok között náluk volt a legnagyobb visszaesés tavaly éves átlagban. A legfrissebb idei második negyedéves adat szerint még mindig 3,1%-kal romlott az átlagkereset vásárlóértéke, és a bérdinamika a mikrovállalkozásokban, a köz- és a nonprofit szférában ennél még rosszabb volt. Arról számolnak be a hírek, hogy 

Viszonyításként jó tudnunk, hogy Csehországban az ezredforduló óta csupán két évben volt negatív a reálkereset, 2012-ben 0,8%-kal, 2013-ban pedig 1,5%-kal csökkent a keresetek vásárlóértéke. Most egy év alatt több, mint 3,5-szerese lett a romlás az egy évtizeddel korábbinak, ami idén tovább folytatódik. 

Mi az uniós tanulság?

Összegzésképpen kimondható, hogy míg a pénzügyi válság idején a munkavállalók a foglalkoztatás csökkenés miatt szenvedtek néhol akár egy évtizedig is, s akinek megmaradt a munkája, annak jóval kisebb reálkeresetcsökkenést kellett elszenvednie akkor, mint most. 

Hazánkban ezzel ellentétben most jóval kisebb és rövidebb a reálkereset csökkenés, mint a 2006 utáni években volt, s a krízisek időszakában mi is meg tudtuk tartani a munkahelyeket, míg 2010 előtt rengetegen vesztették el az állásukat. 

2010 előtt a jelenleginél kisebb infláció jóval nagyobb munkanélküliséggel járt, most a nagyobb infláció az unióban nem növelte a munkanélküliséget. A tagállamok legtöbbjében a nagyobb infláció együtt járt most nagyobb mértékű reálkereset csökkenéssel, hazánkban azonban nem, itt a nagyobb infláció a 2006 utáninál kisebb reálkereset csökkenést hozott.

***

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Getty Images

***