Regényben kegyetlenkedik Báthory

2010. október 15. 10:33

A fiatal lányokat kínzó Báthory Erzsébetről szóló regény jelent meg az Egyesült Államokban. Rebecca Johns a grófnőről szóló véres legendákat dolgozta fel.

2010. október 15. 10:33

Rebecca Johns Chicagóban élő író a The Countess: A Novel (A grófnő - Egy regény) címmel a véres kezű grófnőként, a történelem első női sorozatgyilkosaként elhíresült asszonyról írt könyvet. A sztorihoz a XVI. századi magyar grófnő négy szolgájának korabeli vallomását használta fel, akik szerint 35-80 ember, főleg fiatal lányok vére tapadt Báthory Erzsébet kezéhez.

„Megpróbáltam emberi lényként tekinteni rá” - fogalmazott az írónő, aki szerint a fiatal lányok vérében fürdőző grófnő képe csak a viktoriánus legendák adaléka. Szerinte akkoriban a magyar nemesek bármit megtehettek a nekik teljesen kiszolgáltatott szolgáikkal. „Nem hiszem, hogy bármiféle természetfeletti dologban bűnös lett volna, de emberi szörnyeteg volt” - mondta Johns, aki egyetemi tanulmányai után újságíróként és a könyvkiadás területén dolgozott. Icebergs című első regénye 2006-ban jelent meg.

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
medve1942
2010. október 18. 11:09
Nagy László és Péter Katalin mellett van egy harmadik új feldolgozás, egy bírónőé, aki szintén felmenti Báthoryt. Valószínűleg több elem állt össze: Erzsébetet egy olyan összeesküvési per fenyegette, aminek vagyonelkobzás lett volna a vége. Ehelyett inkább megindítottak egy nempolitikai pert, aminek a vége házi őrizet lett, és a vagyon nem lett az udvaré. A történet politikai kihasználása (halálra kínzott szlovák jobbágylányok pl.) és a pornójellegű felhasználás külön tészta. Nyilván nem találta fel azt a véralvadásgátlót, ami lehetővé tette volna a fürdést. Reálisan nézve évente két-három haláleset lehetett a "vérgrófnő" udvarában. Az elhunytak többnyire szegény sorú kisnemesek lányai voltak. A szülők szomorkodtak kicsit, aztán belenyugodtak, hogy nem kell hozományra gyűjteniük. Egy lány inkább viszi, mint hozza a vagyont. És egy házasságból három-négy-öt gyerek született akkoriban, és legalább felük korán meghalt.
gatyakorc
2010. október 17. 17:38
Yshana: Nézd, azért önmagában gazdag nagybirtokos özvegynek lenni a 15-16. században nem volt annyira különösen egyedi dolog (sőt, elég gyakori volt) mégsem indítottak ellenük rendre koncepciós pereket. Pl. Báthory Erzsébet anyósa, Kanizsay Orsolya is volt annak idején a férje, Nádasdy Tamás nádor halálakor ennyire egyedülálló és gazdag, maga irányította a hatalmas birtokait, aztán nem bántotta a kutya sem. Özvegy Mágócsyné gyermektelen is volt amellett, hogy ő lett a férje halálakor az ország legnagyobb birtokosa, mégsem csukatta le senki, inkább igyekezett Esterházy Miklós gyorsan feleségül venni:-) De lényeg a lényeg: én nem zárom ki, hogy esetleg koncepciós volt az eljárás, de akkor ez volt a világ legvérszegényebb és legbénább koncepciós pere (ill. perterve, mert hát végül nem került sor perre). Az ember azt várná, hogy ha tényleg koncepciós perről van szó, akkor megpróbálják (ahogy említed, és ahogy pl. Báthory Annával történt) kézenfekvő módon boszorkánysággal vádolni, az ugye jó súlyos vád, és könnyű a semmiből bizonyítékokat kreálni, aztán kizsarolni tőle a birtokait, vagy fő-és jószágvesztéssel sújtani. De nem, ehelyett kínzásokkal és gyilkosságsorozattal (közte nagyon is konkrétan megnevezett emberek megölésével) vádolják, majd a pert kezdeményező nádor maga fekteti el az ügyet, és egy kanyit sem vesz el tőle soha senki. Na most az, hogy Thurzó szerepét pro-B. E. módon értékeljük, mint Péter Katalin, aki szerint a nádor épphogy megmentette a valóban bűnös Erzsébetet a biztos kivégzéstől, vagy úgy, mint Nagy László, vagy a mostani monográfiájában Várkonyi, hogy ti. a nádor rájött, hogy kevés a hamis bizonyítéka ahhoz, hogy a koncepciós pert az országgyűlés és II. Mátyás előtt nyerésre vigye, az lényegében hitkérdés. Túl kevés a forrás. Én csak annyit mondok, hogy semmi különös nem lenne abban sem, ha lett volna akkoriban egy női magyar Szkuratov vagy de Rais. Szadista betegek elvileg mindig lehettek, és ha ez egy magas állású személyiségnél alakul ki, akit a feudális társadalmi pozíciója hosszan megóv a felelősségrevonástól (az alig egy generációval előbb élt Szkuratovot ugye teljesen megóvta), akkor semmi hihetetlen nincs a történetben.
Öreg
2010. október 16. 20:11
Nemrégiben olvastam a most készült filmmel kapcsolatban, hogy a vádaknak semmi alapja nincs. Ezt mondják a szlovák történészek. Pedig náluk az szólna nagyot, ha bizonyitanák a vádakat. Szerintük a vagyon miatt folyt az egész vádaskodás.
gatyakorc
2010. október 16. 18:07
Ez a könyv nyilván valami buta blődli, de nem árt, ha szembe nézünk vele, hogy a koncepciós per-elmélet azért egy eléggé támadható valami. Érdekes hipotézis, de túl sok benne a feltételezés. Mindenekelőtt máig nulla, azaz nulla darab olyan kortárs forrás van, ami ártatlannak nevezné Báthory Erzsébetet. A kor igazi koncepciós és politikai perei és törvénytelen eljárásai esetén, az Illésházy-pertől Báthory Anna és Iffiu Kata boszorkányperén át mondjuk Péchy Simon bebörtönzéséig ez nem így van, ha más nem, az eljárások szerzőinek politikai ellenfelei megírták ellenvéleményüket. B. E. esetén semmi ilyesmi nem történt, még rokona, az erdélyi fejedelem sem vette a fáradságot, hogy tiltakozzon az általa egyébként utált Thurzó nádornál az eljárás miatt. B. E.-ért egyszerűen senki nem strapálta magát különösebben, még a vejei sem (nagyhatalmú mágnás volt mindkettő). Különben is egész jól járt. Végül is egy árva falut nem koboztak el tőle, a "fogsága" meg a saját várában volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!