Utazás az igazi Törökország mélyére

2024. január 11. 10:41

Anatólia belső tájai felé kalandoznak tovább a helyi magyar emlékeket kereső utazók.

2024. január 11. 10:41
null

Kütahya és Kossuth kultusz – Hungarikumokkal a világ körül 7/2.

A félreismert Törökország és a magyar emigrációk 


Írta: Kurucz Dániel

 

Már kezdjük megszokni, hogy bármerre járunk a világban, lépten-nyomon magyarokba botlunk. Most éppen François baron de Tott jött velünk szembe, vagyis báró Tóth Ferenc, aki létrehozta a Gallipoli-félsziget mellett húzódó Dardanellák erődítményrendszerét. Igen, Winston Churchill híres vereségének főszereplőjét. 

Tóth azonban nem érte be ennyivel. Számos sikeres diplomáciai út mellett újraszervezte a török tüzérséget, melynek emlékét az általa létesített isztambuli ágyúöntöde még ma is álló épülete őrzi. S ami még ennél is jóval ambiciózusabb, az 1770-es évek végén egy teljes körű haditervet állított össze Egyiptom meghódítására a Franciaország élén trónoló XVI. Lajos és felesége, Marie Antoinette számára. 

Bujdosók

Mind a mai napig 

a magyar történelem fekete foltjaként tátong a sok bujdosó,

vagyis a Rákóczi-szabadságharc menekültjeinek története. Mint az első nagyobb magyar migrációs hullám, gyakorlatilag egész Európát érintették, de csak néhányukról tudjuk, hogy merre vezetett az útjuk – sőt, hogy mi lett a leszármazottakkal. Ritka kivételek közé tartozik Tóth Ferenc, mint azt még Alitól az előző részben megtudtuk Rodostóban. 

Az alma nem esett messze a fájától: édesapja, Tóth András a Rákóczi-emigráció egy részével Franciaország irányába hagyta el Magyarországot, később Bercsényi Miklós 1720-ban létrehozott huszárezredében töltött be őrnagyi posztot. Kiváló diplomáciai érzékének köszönhetően az a megtiszteltetés érte, hogy Bercsényi saját maga helyett küldte embereket toborozni Rodostóba. Sajnos a francia külügyminisztert túlságosan lekötötte az 1775 és 1783 között dúló amerikai függetlenségi háború, így Tóth Ferenc briliáns terveit a szőnyeg alá seperték, s már nem élhette meg, hogy Napóleon újra felfedezve őket 1798-ban elindítsa egyiptomi hadjáratát

De élete alkonya így is boldog volt, hiszen hazatérhetett Magyarországra,

s a ma Ausztriához tartozó Tarcsafürdőn töltötte hátralévő éveit egészen 1793-ig.

Át Anatóliába

A Dardanelláktól komppal vezetett tovább utunk egyenesen Izmirbe, ahol a kikötőben horgonyvetés után rögtön neki is álltunk felkutatni azt a 2018-ban állított Kossuth Lajos emlékplakettet, melyet a ’48-as szabadságharc emlékére avattak fel annak 170. évfordulóján. 

És hogy miért pont itt? 

1851-ben itt szállt hajóra ugyanis az emigrációba vonult Kossuth,

s ment először Angliába, majd körútjára az Egyesült Államokba. Közel másfél éves törökországi tartózkodása alatt Kossuth körül oly kultusz alakult ki, amely a mai napig kitart. De erről még lesz szó.

Atatürk lovasszobra

Kemal Atatürk, vagyis az Oszmán Birodalom feloszlatásával végződő első világháború után kibontakozó török szabadságharc hőse, a Török Köztársaság alapítója. Annak ellenére, hogy radikálisan szakított az iszlám múlttal, nyugatra tolva országát, 

a törökök mai napig szentként tisztelik. 

Ahogy nálunk Kossuth, úgy a Marica folyótól keletre Atatürk járul hozzá kötelezően az utcák szobrok, iskolák elnevezéséhez. Mit ad Isten, izmiri lovasszobrának talapzatát épp egy magyar építész, Walndinger Béla készítette. Nyílván egyértelmű volt, hogy minden irányból meg kell csodálnunk ezt a remekművet. Apropó, Walndinger Béla fia, Nazim ma is Izmirben él, és nem felejtette el apanyelvét. 

Kemal Atatürk természetesen nem egyedül vitte sikerre a török szabadságharcot a nekik szánt Trianon ellen. Seregében, bármilyen meglepő, jó néhány magyar is szolgált. Tüzérként például Bilal Timur Bilgiç, pontosabban magyar nevén Kacskovics Tibor. Sírja a Karşıyaka-negyed temetőjében található, ahol mi is tiszteletünket szerettük volna tenni, ez azonban nem várt nehézségekkel járt. A hegy legtetejére való felbaktatás volt a kisebbik gond – konkrétan elvesztünk a temetőben a sírt keresve. Ha nincs Hakan és sírásó barátja, még most is ott bolyonganánk. 

 

Távolodva Izmirtől feltűnik, hogy a vidék milyen csendes és nyugodt a pezsgő, lüktető városhoz vagy éppen a fővároshoz képest. Törökországot általában nem erről az oldaláról szokás bemutatni, pedig javarészt 

ez az egyik legnyugodtabb ország, ahol forgattunk a hét évad során.

Kütahya felé, az ország belsejébe bandukolva félúton megcsodáltuk Törökország első és egyetlen geoparkját, ami egyike az UNESCO 195 globális geoparkjának. Találós kérdés, hány ilyen park van Magyarországon? Amíg leguglizzátok, a szintén az UNESCO-világörökség részét képző Artemisz templomát – az ókori világ hét csodáinak egyikét – is útba ejtjük Kossuth városa felé.

Kütahyában első állomásunk az 1970-ben alapított Güral Porcelángyár volt. A Güral-cégcsoport vezetője, Ismet Güral igazi magyarkultúra-rajongó, aki elárulta, miért lehetnek hasonlóságok a kütahyai és a hungarikum Zsolnay porcelán motívumai között. Aztán közösen először meglestük, hogyan is készülnek a híres porcelánok, majd azt, ahogy Ismet és fiai ápolják a Kossuth emlékmúzeumot. 

 

Miután a 1848-49-es szabadságharcot leverték, ’50-ben Kossuth Abdul-Medzsid szultán jóvoltából Kütahyába érkezett, és majd’ másfél évet töltött el itt. Ittléte alatt megírta és kiadta a kütahyai alkotmányt, mely alapja volt dunai konföderációs tervének. Az volt a célja, hogy a Duna mentén élő népek föderációs alapokon egy új nagyhatalommá csoportosuljanak. Ma az emlékmúzeum – Kossuth régi kütahyai háza – egy szuper kiállításnak ad helyet, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum támogat meg szakmailag. 

Mielőtt továbbindultunk volna Thököly háza felé, igyekeztük megfejteni, miért tartotta Kossuth a világ egyik legunalmasabb helyének Kütahyát. Ebben Marci rendezőnk rögtönzött utcai hajnyírása nem volt épp a segítségünkre, persze az elmúlt 174 évben sok minden változott.

Az első rész után Rodostót elhagyva a nyugati part mentén haladtunk tovább, majd behatoltunk az ország belsejébe, ahol 

a vidéki Törökország egészen más, eddig nem látott arcát tárta elénk.

Bár szó esett már olyan nagy magyarokról, mint Rákóczi vagy Kossuth, magyar emlékekből továbbra sem fogytunk ki. Gyertek, fedezzük fel őket együtt szombaton a TV2 képernyőin. Addig pedig olvassátok el útinaplónkat a második részről, melyhez ajánljuk hallgatásra ezt a számot.

 

Hungarikumokkal a világ körül 7. évad

2. rész: 2024. január 13. 10:50 TV2

 

Ismet Güral

 

Reméljük, hogy a cikkben leírtak és a Hungarikumokkal a világ körül sorozat felkeltették az érdeklődésedet.

Ha kíváncsi vagy az előző évadokra, vagy semmiképp sem szeretnél lemaradni a hamarosan érkező közel-keleti epizódokról, iratkozzatok fel YouTube-csatornánkra Kövessetek minket TikTokon, FacebookonInstagramon, vagy látogassátok meg a honlapunkat!

 

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaJinDo10
2024. január 11. 16:51
Jó téma, jó írás. A magyar történelemből következik, hogy a Fold minden táján találkozhatunk magyarokkal. A Londonban, két diplomával mosogató tipusú "hazánkfiait" leszámítva, sok-sok értékes magyar kényszerült elhagyni hazánkat. Tranon kapcsán létezik a török példa, ennek üzenete van a magyar jelenre és jövőre is.
Obsitos Technikus
2024. január 11. 14:20
Javaslom a T.Szerkesztőségnek: Ezt a cikket minden kommentjével együtt töröljék, aztán, amikor eltávolították a belsős kommentrombolót és diszlájkoló munkatársat (aki valamilyen módon hozzáfér a regisztrációs adatbázishoz), akkor tegyék fel újra a cikket, mert érdekes.
Mandiner444hu
2024. január 11. 14:11
Több muzulmán több terror
Akitlosz
2024. január 11. 13:30
Kossuth Dunai konföderáció tervét Churchill is felújította és képviselte Jaltában. De persze Sztálin akarata győzött, ahogyan azt tudjuk. https://bigthink.com/wp-content/uploads/2023/04/Confederation-of-the-Danube.png
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!