„Látjátok feleim” – dokumentumfilmet készített az OSZK az első magyar nyelvű szövegemlékről

 „Látjátok feleim” címmel dokumentumfilmet készített az Országos Széchenyi Könyvtár az első magyar nyelvű szövegemlékről és díszmásolatáról.

A magyar kultúra napja alkalmából az M5 csatorna ma este 21 órai kezdettel mutatja be a nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult „Látjátok feleim” című hetvenperces dokumentumfilmet. Az alkotás egyrészt bemutatja az Országos Széchenyi Könyvtár által őrzött kiemelkedősen becses kéziratot, a latin nyelvű Pray-kódexet, és a kódexben található Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket. Másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát.

A Pray-kódex díszmásolata Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, amelyet Áder János köztársasági elnök adott át a szentatyának 2021. szeptember 12-én.

 Fotó: Botár Gergely

A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. A dokumentumfilm ezekből a felvételekből és a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló-, könyvkötő- és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született.

A FILM KÉSZÍTÉSÉNEK FOLYAMATA

A film kettős elbeszélésének egymásba fűzéséből adódó ritmikai váltások nemcsak a néző figyelmének ébrentartását szolgálják, hanem segítik az elhangzó ismeretek befogadását is. A Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgésről szóló tudományos-ismeretterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről – az új szolgáltatásokról –, valamint a Pray-kódexnek az OSZK állományában elfoglalt helyéről, illetve első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők.

Az ismeretterjesztést és az OSZK sokrétegű gyűjteményének bemutatását egyaránt szolgálja az interjúkat illusztráló, a témához kapcsolódó mintegy másfél száz dokumentum – a kódexektől, a metszeteken és a térképeken át a Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgés szövegéről készült részletfotókig. A készítési folyamat egyes részeinek látványos, számos közeli képet tartalmazó másfél tucatnyi etűdjét – az OSZK zenei gyűjteményéhez szintén kötődő – Joseph Haydn-életmű két szimfóniájának részletei kísérik.

Fotó: Tóth Zsuzsanna

A forgatókönyvet 2021 májusában írták, a 23 órányi filmnyersanyagot június 15. és szeptember 9. között vették fel, a szerkesztés, a vágás és a rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója,forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.

A PRAY-KÓDEXRŐL ÉS DÍSZMÁSOLATÁRÓL

A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla.

A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyesmisén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek.

 a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén.

A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posonienses-t is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.

Forrás: OSZK

AZ UTÓMUNKA

A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emlékeit, öt színezett tollrajzot is láthatunk, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos,

A Pray-kódexet restaurátor szakember jelenlétében és szigorú állományvédelmi előírások mellett a nemzeti könyvtár digitalizáló központjában fotózták végig.A digitális utómunkák során az eredeti látvány visszaadására törekedtek, minimalizálva az optikai torzítást. A díszmásolatot különleges papírra nyomtatták.

Mivel a Pray-kódex eredeti kötése nem maradt fenn, s a pergameníveken található nyomokból csak a fűzés módjára lehet következtetni, az OSZK 2017-ben Magyar Örökség díjjal kitüntetett műhelyében több évtizede folyó kötéstörténeti és készítéstechnikai kutatások eredményeire alapozva és a nemzetközi analógiákat figyelembe véve készült el a díszmásolat kötésének korhű terve, majd kivitelezése. A kötéshez a kolostorokban alkalmazott korabeli anyagokhoz hasonlókat használtak a restaurátorok.

Fotó: Tóth Zsuzsanna

A díszmásolathoz magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveg is készült, amelyet – az egykorú írásképet tanulmányozva – könyvkötőmester rótt pergamenre lúdtollal. Az ismertetőt dupla bőrbordára fűzték, majd a kódexmásolathoz kötötték, így egységet képez a kötetet alkotó ívekkel. A könyvtestet nyolc milliméter vastag bükkfatáblák védik,amelyeket timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borít. A rézveretek és csatok – a kötéshez hasonlóan – korabeli minták alapján, aprólékos munkával, kéziszerszámok segítségével készültek. A kötetet saját tervek alapján épített, fekete bőrrel borított és bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el, amelyet a kódexet illusztráló egyik tollrajz – a feszület – szintén kézzel festett másolata díszít.

Nyitókép: Horváth Dániel